top of page

A középvezető mint rejtett kockázat a KKV-kban...

  • Szerző képe: Tamás Oskó
    Tamás Oskó
  • 6 nappal ezelőtt
  • 3 perc olvasás

Frissítve: 5 nappal ezelőtt

KKV EDU – vezetői gondolkodás a gyakorlatból


Az OT Strategy & Partners munkájának középpontjában évek óta ugyanaz a kérdés áll: hogyan tudnak a kis- és középvállalkozások hosszú távon is működőképesek és nyereségesek maradni egy folyamatosan változó, egyre nagyobb alkalmazkodási kényszert jelentő gazdasági és emberi környezetben.


Tanácsadói, coaching- és fejlesztési munkáink során újra és újra ugyanazt tapasztaljuk: a legtöbb elakadás nem technikai jellegű, hanem humán természetű. A döntések mögött emberek, kapcsolatok, kimondatlan elvárások és félreértett szerepek állnak – ezek pedig ritkán jelennek meg a riportokban.

A KKV EDU blog ezekből a tapasztalatokból táplálkozik. Célja, hogy érthető, a gyakorlatból hozott gondolatokon keresztül segítsen a vezetőknek tisztábban látni a döntések mögötti emberi és szervezeti működéseket. Nem kész megoldásokat kínálunk, hanem olyan szemléleti kapaszkodókat, amelyek mankót vagy horgonyt jelenthetnek az olykor magukra maradó KKV-döntéshozók számára.

Hogyan születik a középvezető a KKV-kban?


A KKV-k világában a középvezetői szerep ritkán tudatosan kialakított pozíció. Többnyire egy jó szakemberből, egy megbízható „emberből” vagy egy régóta a cégnél dolgozó kollégából lesz vezető. Az előléptetés mögött gyakran jó szándék áll, felkészítés és szereptisztázás azonban annál ritkábban.

A középvezető így egyszerre marad operatív kulcsember és válik vezetővé. Tőle várjuk a feladatmegoldást, a csapat összetartását, a problémák kezelését és sokszor azt is, hogy „ne hozzon fel túl sok gondot”. Ez a kettős szerep rövid távon működőképesnek tűnhet, hosszabb távon azonban komoly feszültségeket termel.


Az örök megfelelési kényszer


A középvezető a KKV-ban különösen nehéz helyzetben van. Felfelé bizonyítani szeretne, lefelé védeni próbál, középen pedig egyre fogy az energiája. Nem akar panaszkodni, nem akar gyengének látszani, nem akar problémát vinni a vezetés elé.

Ezért hangzanak el azok a mondatok, amelyek elsőre megnyugtatóak, valójában azonban veszélyesek:

„Megoldjuk.”

„Csak most kell belehúzni.”

„Fele ennyi emberrel is menni fog.”


Ezek nem a lojalitás jelei. Sokkal inkább annak a megfelelési kényszernek a tünetei, amelyben a középvezető saját túlterhelését is elfogadható árnak tekinti azért, hogy „ne legyen gond”.


A „jó hír” torzítása felfelé


A KKV-k egyik kevéssé látható kockázata az, hogy a középvezetők gyakran szűrik az információt. Nem rossz szándékból, hanem védelemből. A problémák tompítva, késleltetve vagy kozmetikázva jutnak el a felsővezetéshez.


Ennek következménye, hogy a döntéshozók sokszor csak akkor szembesülnek a valós helyzettel, amikor már:

  • emberek égtek ki,

  • kulcsemberek távoztak,

  • a minőség romlani kezdett,

  • vagy a szervezet „érthetetlen” hibákat produkál.


A rendszer addig feszül, amíg bírja. A középvezető pedig közben feléli saját tartalékait...


Miért válik ez rejtett kockázattá?


Mert nem látványos.

Nem egyszerre robban.

Nem kerül azonnal a mérlegekbe.


Mégis folyamatosan rombol:

  • a bizalom szintjén,

  • az együttműködés minőségében,

  • a vezetés valóságlátásában.


A középvezető így nem szándékosan, de a rendszer egyik gyenge pontjává válik. Nem azért, mert alkalmatlan, hanem mert magára marad egy tisztázatlan szerepben.


Vezetői tanulási pont


A kérdés nem az, hogy „jó-e a középvezető”. Sokkal inkább az, hogy világos-e számára, miért felel vezetőként, és mi az, ami már nem az ő feladata.

Amíg a középvezetőnek mindent „meg kell oldania”, addig:

  • nem lesz valós visszajelzés,

  • nem lesz tanulási tér,

  • és nem lesz fenntartható működés.


A középvezető nem puffer. Nem ütéselnyelő. Hanem a szervezet egyik legfontosabb jelzőrendszere.


Záró kérdés – KKV EDU módra


Ha a középvezetők holnap őszintén beszélhetnének, milyen problémákról hallanánk először a szervezetben?

Ez a kérdés már nem személyekről szól, hanem működésről.

Ha a felvetett gondolatok további megoldásokat, modelleket vagy módszereket indítanak el benned, ezekkel a témákkal az OT Strategy & Partners gyakorlatában is foglalkozunk.


🔗 További információ: www.otsp.hu


Lejegyezte:

Oskó Tamás

Alapító, ügyvezető

OT Strategy & Partners







 
 
 

Hozzászólások


bottom of page